Egy Budapestet is érintő, közép-európai nagysebességű vasúti hálózat terve áll a Csehország és Magyarország között létrejött közlekedési megállapodás középpontjában. A memorandumot Ivan Bednárik cseh, valamint Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter írta alá Prágában, az október 29-én megtartott első cseh–magyar kormányközi konzultáción – írta a Világgazdaság a Railjournal nyomán.
A tervezett folyosó Prágát, Brnót, Pozsonyt, Budapestet és Győrt kötné össze. Andrej Babiš cseh miniszterelnök úgy értékelte, hogy ez lehet a visegrádi országokat összekapcsoló későbbi nagysebességű hálózat gerince.
## Közösen pályáznának uniós pénzre
A négy visegrádi ország összehangoltan keresne támogatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, vagyis a CEF-ből. A memorandum a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési időszakkal is számol: a közép-európai vasúti beruházásokat egymáshoz illeszkedő regionális fejlesztésként mutatnák be az uniós forrásokért folyó versenyben.
A megállapodás a már közlekedő nemzetközi vonatokat is érinti. A Prága–Pozsony–Budapest útvonalon rövidebb menetidőt és sűrűbb járatokat szeretnének, miközben javítanák az eltérő nemzeti vasúti rendszerek közötti átjárhatóságot. Győr, valamint más közép- és kelet-európai városok felé szintén bővítenék az összeköttetéseket. A tárgyalásokon a Németország és Észak-Európa felé vezető cseh kapcsolatok fejlesztése is szóba került.
Ivan Bednárik szerint a versenyképes közép-európai vasúthálózathoz az országoknak közösen kell előkészíteniük a nagy beruházásokat, és együtt kell keresniük hozzájuk az európai finanszírozást.
## Hosszabb tehervonatok és digitális vasút
Az együttműködés a vasúti árufuvarozásra is kiterjed. A felek támogatnák a nemzetközi teherszállítási folyosókat, a kombinált fuvarozást és a digitális megoldások használatát. A tervek között szerepel a 740 méter hosszú tehervonatok közlekedési feltételeinek megteremtése is.
Csehország és Magyarország tapasztalatot cserélne az egységes európai vasúti forgalomirányítási rendszer, az ERTMS bevezetéséről. Ez az eltérő nemzeti rendszerek közötti közlekedést teheti egyszerűbbé.
## Az útdíj és az autópályák is bekerültek a megállapodásba
A memorandum közúti fejezete az intelligens közlekedési rendszereket, a közlekedési adatok cseréjét, valamint az összekapcsolt és önvezető járművek szabályozását is lefedi. A két ország egyeztetne az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról, az elektronikus útdíjfizetés összehangolásáról és az időalapú díjakról.
A finanszírozási modellek között megjelent a köz- és magánszféra együttműködésére épülő PPP-konstrukció is. A magyar és a cseh fél ezek működéséről, továbbá a határokon átnyúló beruházásokról és a katonai mobilitást segítő infrastruktúráról osztaná meg tapasztalatait. Utóbbi olyan közlekedési fejlesztéseket jelent, amelyek a polgári forgalom mellett katonai eszközök és alakulatok mozgatására is alkalmasak.
A Világgazdaság az együttműködés ismertetése mellett a magyar autópálya-koncessziók tervezett átalakításáról is írt. A lap szerint a 2027-es költségvetésben 319,87 milliárd forint szerepel a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díjaira. Ez 246,13 milliárd forinttal kevesebb az idei, módosított előirányzatnál, a csökkenés nagy része pedig az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek szánt kifizetéseket érinti.
A cikk azt is közölte, hogy április 1-jével megszűnik az MKIF-fel 35 évre kötött autópálya-koncessziós szerződés. Az M5-ös és az M6-os külföldi érdekeltségű üzemeltetőinek járó összegek ugyanakkor továbbra is szerepelnek a 2027-es költségvetés tervezetében.
Forrás: Világgazdaság
