Az Európai Unió következő hétéves költségvetése csak 2028-ban lépne életbe, a tárgyalóasztal körül mégis egyre nagyobb a sietség. A Portfolio november 7-i elemzése szerint az októberi egyeztetések nem közelítették érdemben az álláspontokat, miközben az uniós vezetők többsége még 2026 vége előtt szeretné lezárni az alkut.
A vita Magyarország számára sem elvont intézményi csatározás. A megállapodás alakítja majd, mennyi pénz juthat 2028 és 2034 között kohéziós fejlesztésekre, mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre. Ha pedig későn születik döntés, az új programok és a tényleges kifizetések indulása is eltolódhat.
## Sok szereplőn múlik a megállapodás
A többéves pénzügyi keretre az Európai Bizottság tesz javaslatot. A tagállamok vezetőinek az Európai Tanácsban egyhangúan kell dönteniük, vagyis egyetlen ország is megakaszthatja az egyezséget. Ezután az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges.
A bevételi szabályok útja még hosszabb: azokat a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell. Az olyan konkrét programokhoz pedig, mint a kohéziós vagy az agrárpolitika, külön jogszabályokat kell elfogadnia a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A Bizottság 2025 nyarán bemutatott javaslata a 2028–2034-es időszakra folyó áron közel 2000 milliárd eurós kerettel számol. Az Európai Számvevőszék számítása szerint ez 59 százalékkal haladná meg a jelenlegi, 2021–2027-es ciklus 1200 milliárd eurós keretét. Az éves kiadások átlagosan az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,26 százalékát tennék ki, szemben a mostani 1,13 százalékkal.
A Bizottság közben átalakítaná a bevételi oldalt is. A tagállamok jövedelemarányos hozzájárulásának súlya csökkenne, helyette új bevételi források jelennének meg. Pénz érkezne egyebek mellett a szén-dioxid-kibocsátási kvótákból, a szénintenzív importhoz kötődő illetékekből, az elektronikai hulladék után fizetett hozzájárulásból, a dohánytermékek jövedéki adójának egy részéből és egy új nagyvállalati befizetésből. A Bizottság ezekből évente mintegy 66 milliárd euróra számít.
Az Európai Parlament további forrásként a kriptoeszközök kereskedésének és az online szerencsejátéknak az adóztatását is felvetette.
## Másképp spórolnának a tagállamok
A Portfolio által ismertetett tárgyalási helyzetben három álláspont feszül egymásnak.
A Németország vezette, gyakran „fukar” országokként emlegetett csoporthoz Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia és Ausztria tartozik. Ezek az államok kisebb költségvetést és alacsonyabb tagállami befizetéseket szeretnének, miközben a versenyképességi reformokra szánt pénzek nagy részét megtartanák. Többségük nettó befizetője az uniónak.
Velük szemben az Olaszország és Románia vezette „kohéziós barátok” az agrár- és kohéziós források védelmét sürgetik. Ebben a csoportban Magyarország mellett további 13–14 ország vesz részt. Álláspontjuk szerint ezekből a támogatásokból nem szabad tovább faragni, és az elosztásuknak az eddigiekhez hasonló mértékben a tagállamok kezében kell maradnia.
A két tábor abban közelebb áll egymáshoz, hogy sok kormány inkább az uniós intézmények működési költségein és a központilag kezelt programokon takarékoskodna. A nézetkülönbség ott kezdődik, hogy a felszabaduló pénzt mire fordítsák, illetve mekkora legyen maga a közös kassza.
Külön vitát okoz a koronavírus-járvány idején felvett közös uniós adósság visszafizetése. A Next Generation EU hitelének törlesztése a következő ciklusban becslések szerint 168 milliárd euróba kerül. A „kohéziós barátok” a visszafizetés egy részét elhalasztanák. Németország és Hollandia ezt ellenzi, arra hivatkozva, hogy így utólag megváltozna a 2020-ban elfogadott ütemezés, és a lépés bizonyos esetekben alkotmányos akadályokba is ütközhetne.
Az Európai Parlament eközben nagyobb közös költségvetést szeretne. Saját számítása 2010 milliárd eurós kerettel számol folyó áron. A parlamenti álláspont szerint a védelmi és versenyképességi kiadások növelését nem az agrár- vagy kohéziós támogatások csökkentéséből kellene fedezni, a közös adósság törlesztését pedig a költségvetésen kívülre helyeznék.
## A késés évekkel tolhatja el a kifizetéseket
Formálisan 2027 végéig lenne idő a megállapodásra, António Costa, az Európai Tanács elnöke mégis 2026 végét jelölte meg határidőként. Ennek politikai oka is van: 2027-ben Franciaországban elnökválasztást, Lengyelországban és Olaszországban parlamenti választást tartanak. Az erőviszonyok átalakulása még nehezebbé teheti az egyhangú döntést.
A költségvetési alku ráadásul csak az első lépcső. Utána el kell készíteni az agrárpolitika, a kohéziós politika és a vidékfejlesztés részletes jogszabályait, majd a tagállamoknak a nemzeti és regionális tervekről is meg kell állapodniuk a Bizottsággal.
A jelenlegi ciklus mutatja, mennyi időt vihet el ez a folyamat. A 2021–2027-es keret fő számairól 2020 nyarán döntöttek, a magyar kohéziós programokat viszont csak 2022 decemberében hagyta jóvá a Bizottság.
Ha 2027 végéig sem születik új megállapodás, a Portfolio ismertetése alapján a 2027-es pénzügyi keretek maradnának érvényben. Egy késői alku esetén pedig a részletszabályok és a kifizetések szinte biztosan csúsznának — ahogy a mostani ciklusban is több mint két év telt el a keret fő számainak elfogadása és a magyar programok jóváhagyása között.
Forrás: Portfolio
