A probléma sokáig szinte észrevétlenül feküdt az utak és parkolók felszíne alatt. A magyarországi szennyezést először Bozsokon fedezték fel, majd kiderült, hogy a határ menti ausztriai bányákból érkező kőzúzalék jóval nagyobb területre jutott el. Útalapokhoz, út- és parkolóburkolatokhoz, játszóterek és telephelyek felszórásához is felhasználták.
A Kontroll november 7-i cikke szerint a botrány április közepén szélesedett országos üggyé. A nagyobb városok közül először Szombathelyen azonosítottak azbeszttartalmú zúzalékot, később Kőszegen is kimutatták a szennyezést, és Zalaegerszegre, valamint Sopronba is került az érintett anyagból.
Németh Martin, Bük önkormányzati képviselője korábban a NAV-tól kért ki adatokat. Ezek alapján mintegy 250 nyugat-magyarországi település lehet érintett. A képviselő közzétette a települések listáját és egy térképet is arról, hová, illetve milyen mennyiségben jutott a kőzúzalék. A Greenpeace ugyancsak interaktív térképet indított: ezen a hatóságok és a szervezet által dokumentált szennyezett helyszínek, valamint a már megtisztított területek láthatók. A felületen lakossági bejelentéseket is fogadnak.
A Kontroll ismertetése szerint az azbeszt addig nem jelent egészségügyi veszélyt, amíg a kőzetbe zárva marad. Ha azonban a zúzalék aprózódik – például rendszeresen autók járnak rajta –, megnő a kiporzás kockázata. A levegőbe kerülő azbesztszálakat a szél távolabbra is elviheti.
## Hárommilliárdos alap, szigorú feltételekkel
A kormány a 1257/2026. (VIII. 14.) határozattal hárommilliárd forintos Azbeszt-mentesítési Alapot hozott létre. A támogatást elsősorban azok a települések kérhetik, ahol a burgenlandi bányákból származó anyag környezet-egészségügyi kockázatot okozott.
A pályázóknak azbeszttérképpel kell rendelkezniük, a kockázatot pedig mérésekkel kell igazolniuk. A munkák befejezése után újabb vizsgálatokkal szükséges bizonyítani a beavatkozás eredményességét.
Sopronban az önkormányzat és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal eddigi vizsgálatai 66 közterületi helyszínen mutattak ki szennyezést. Utak, útpadkák és parkolók is szerepelnek a listán. A város közlése szerint az anyagot többnyire ingatlanok előtt terítették le tulajdonosok vagy kivitelezők, de így önkormányzati utakra is ráhordták.
Az érintett útszakaszokon sebességkorlátozó és behajtást tiltó táblákat helyeztek ki, a burkolatokat pedig kalcium-kloriddal kezelik. Ez megköti a nedvességet és mérsékli a porképződést, de nem váltja ki a végleges mentesítést. Hatékonyságát további levegőminőségi vizsgálatokkal kell ellenőrizni.
Sopron az eddigi intézkedésekre saját költségvetéséből mintegy bruttó 70 millió forintot fordított, és további 90 millió forint önerőt különített el a pályázathoz. A teljes mentesítés becsült költsége megközelítheti a 400 millió forintot.
A város október 7-én levélben kérte a pályázati jogosultság, az önrész és a beadási határidő felülvizsgálatát. A soproni sajtóiroda közlése szerint a minisztériumtól a Kontroll cikkének megjelenéséig nem érkezett válasz.
## Szombathelyen több száz helyszínt találtak
Szombathelyen az Oladi Plató került először a figyelem középpontjába. Az útalapnak szánt kőzúzalékban azbesztet találtak, a környéken végzett vizsgálatok pedig a levegőben is kimutatták az azbesztszálakat.
A város adatai szerint 317 helyszínen, 331 önálló ingatlant érintően összesen 287 274 négyzetméternyi szennyezett területet azonosítottak. Az Oladi Plató 74 700 négyzetméternyi közlekedési nyomvonalán az Alpok Terra Kft. dolgozik a kiporzás megszüntetésén.
További 110, közforgalom előtt megnyitott vagy önkormányzati tulajdonú helyszínen, összesen 92 242 négyzetméteren felületzárással végzik a munkát. Ezekkel december 4-éig kell elkészülni.
Az útpadkáknál ez a technológia nem alkalmazható, mert a lefedés az önkormányzat szerint balesetveszélyt és szerkezeti károkat okozhat. Harminchárom helyszínen megközelítőleg 7205 négyzetméternyi érintett útpadkát találtak. Itt a szennyezett kő felszedése, elszállítása és ártalmatlanítása marad az egyetlen lehetőség. Ennek becsült költsége bruttó 856 663 260 forint, a munka pedig 10–12 hónapot vehet igénybe.
Szombathely október 14-én nyújtotta be pályázatát, 10 százalékos önrészt vállalva. Az önkormányzat a teljes beavatkozássorozat költségét bruttó 2,48 milliárd forintra tette. Sikeres pályázat esetén a városi tulajdonú területek 97 százalékán megtörténhetnek a kiporzást megszüntető beavatkozások. További 5143 négyzetméternyi, alacsony kockázatú önkormányzati terület 2027-ben igényelne munkát. Magán-, egyházi, állami vagy társasházi tulajdonban még 19 595 négyzetméteren tartanak indokoltnak beavatkozást.
## Vita a levegőmérésekről
Neményi András, Szombathely polgármestere a városi közgyűlésen azt kifogásolta, hogy a pályázat utólag módosított feltételei alapján csak azoknál a területeknél számolhatók el a munkák, ahol akkreditált vizsgálat mutatta ki az azbesztszálakat a levegőben.
A polgármester közlése szerint Szombathelyen 317 ilyen mérésre lenne szükség, egy vizsgálat pedig 1,5 millió forintba kerül, így a teljes költség 475,5 millió forint lenne. Neményi András úgy vélte, az országban nincs elegendő mérési kapacitás, az eredményt pedig az időjárás is befolyásolhatja. Arra is rámutatott, hogy a már lefedett területeken utólag nem lehet ugyanazt a levegővizsgálatot elvégezni.
Álláspontja szerint az előírás veszélybe sodorhatja a város mintegy 2,5 milliárd forintos pályázatát. Szombathely ehhez 10 százalékos önrészt vállalt, miközben a polgármester közlése alapján az Oladi Platón és más városi helyszíneken végzett bitumenes lefedésekért már közel 1,5 milliárd forintot fizetett ki.
Az önkormányzat arra is figyelmeztetett, hogy az azbeszttérkép csak az adott pillanat állapotát mutatja: a Polgármesteri Hivatalhoz továbbra is érkeznek új bejelentések.
Forrás: Kontroll
