A magyar villamosenergia-rendszer nem zárt világ: a hazai erőművek termelése és az import együtt fedezi a fogyasztást. Mezősi András számítása szerint külföldről érkező villamos energia nélkül a rendszer az idő 15–20 százalékában nem tudná ellátni a belföldi igényeket.
A BCE REKK főmunkatársa a HVG november 7-én megjelent interjújában mégsem új gázerőművek építését nevezte jó válasznak. Úgy látja, Magyarországon észszerűbb lenne egyetlen új ilyen létesítményt sem építeni.
## Hová kerül a földgáz?
Magyarország évente 8–8,5 milliárd köbméter földgázt használ fel, ennek körülbelül a harmadát a háztartások égetik el. Villamos energia másfél–két milliárd köbméterből készül, vagyis az éves felhasználás mintegy ötödéből. Ebben benne van azoknak a kapcsolt erőműveknek a fogyasztása is, amelyek egyszerre állítanak elő áramot és távhőt.
Mezősi szerint rövid távon nem az erőművekben várható nagy földgáz-megtakarítás, hanem a lakossági szektorban. Az áramtermeléshez felhasznált gáz mennyisége kisebb ingadozásokkal egyelőre változatlan.
A gázerőművek többféle feladatot látnak el. Termelhetnek villamos energiát vagy hőt, működhetnek kapcsolt erőműként, illetve tartalékként is rendelkezésre állhatnak. Utóbbiakat akkor indítja el a rendszerirányító, amikor szükség van rájuk.
A téli hónapokban a kapcsolt erőművek nagyjából kétszer annyi villamos energiát termelnek, mint az év más időszakaiban. Ilyenkor távhőt is szolgáltatnak, miközben a napenergia termelése jóval alacsonyabb.
## A nap és a tárolók átírják a tartalékpiacot
Bár a gázerőművek hatékonyabbak a hagyományos fosszilis erőműveknél, a tartalékpiacon már erős versenyt kapnak. A HVG interjúja szerint az olcsóbban elérhető napenergia és a villamosenergia-tárolók az elmúlt években elkezdték kiszorítani őket erről a területről.
A naperőművek az év jelentős részében a gázos egységeknél jóval olcsóbban képesek biztonsági tartalékot adni a rendszernek. Ez a gázerőművek bevételein is meglátszik: a tartalékpiaci árak az elmúlt másfél évben lényegében a korábbi szint harmadára estek.
A százhalombattai és a gönyűi erőmű korábban számottevő bevételt szerzett ezen a piacon. Most azt keresik, miként működtethetők nyereségesen a már nem fiatal berendezések. A gönyűi erőmű 15 éves, mégis ez a legfiatalabb a hazai gázerőművek között.
Forrás: HVG
