A törökországi Antalyában hétfőn kezdődtek meg az ENSZ éves klímakonferenciájának előkészítő eseményei, a tagállamok vezetői pedig szerdától érkeznek a COP31-re. A tárgyalások egyik központi kérdése a fosszilis energiahordozók kivezetése, miközben a szükséges lépések és a politikai szándék között továbbra is nagy a távolság – írta a HVG.
A konferenciára időzítette friss jelentését a berlini Climate Analytics. A kutatóintézet számításai alapján a Föld átlaghőmérséklete biztosan átlépi az iparosodás előtti szinthez képest meghatározott 1,5 Celsius-fokos határt, amelyet a párizsi klímaegyezmény rögzített.
Bill Hare, az intézet vezérigazgatója ezt „túllövésnek” nevezi. Mint mondta, ennek bekövetkezése fizikai értelemben már elkerülhetetlen. Az viszont a politikai döntéseken múlik, hogy milyen magasra emelkedik a hőmérséklet, és mennyi idő alatt sikerülhet újra 1,5 fok alá szorítani a felmelegedést.
## Az 1,7 fokos pálya
A jelentés szerint gyors fosszilisenergia-kivezetéssel és a metánkibocsátás erőteljes visszafogásával még elérhető, hogy a felmelegedés csúcsa 1,7 Celsius-fok körül maradjon. Ez a 2070-es években következhetne be, majd 2100-ra 1,2–1,3 fokra csökkenhetne az eltérés.
Ehhez 2035-ig a jelenlegi szint nagyjából felére kellene mérsékelni a fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátást. A fosszilis energiahordozókat az áramtermelésben, a közlekedésben, az épületek energiaellátásában és az iparban is tisztább megoldásokkal kellene kiváltani. Ezzel párhuzamosan javítani kellene az energiahatékonyságot, hogy maga az energiaigény is csökkenjen.
A metánkibocsátást az energiaágazatban, a hulladékgazdálkodásban és a mezőgazdaságban kellene erősen visszafogni. A számítás az erdőirtás leállításával, a természetes ökoszisztémák helyreállításával és a légköri szén-dioxidot kivonó technológiák bővítésével is számol.
Marcia Rocha, a jelentés koordinátora szerint szinte minden szükséges eszköz és technológia rendelkezésre áll. Úgy fogalmazott, hogy a tiszta megoldások jellemzően olcsók és biztonságosak, a bizonytalan geopolitikai helyzetben pedig gyakorlatias választást is jelenthetnek.
## Minden tizedfok számít
Az 1,5 és az 1,7 fok közötti különbség első pillantásra csekélynek tűnhet, a következményei azonban már jól mérhetők. A Climate Analytics szerint 1,7 fokos melegedésnél harmadával többen lennének kitéve hőhullámoknak, mint 1,5 foknál. Ha az emelkedés elérné az 1,8 fokot, az érintettek száma további 10 százalékkal nőhetne.
Minden újabb tizedfok fokozza a szélsőséges időjárás, a tengerszint-emelkedés és a nagy földi rendszerek átbillenésének veszélyét. Ha a felmelegedést az 1,7 fokos csúcsról gyorsan vissza lehetne szorítani 1,5 fokra, a jelentés szerint még lenne esély elkerülni a sekélyvízi korallzátonyok pusztulását, a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvadását, az Atlanti-óceán keringési rendszerének átalakulását és az Amazonas esőerdeinek hanyatlását.
## A kibocsátás még mindig nő
A HVG által idézett friss globális karbonköltségvetés szerint a fosszilis eredetű kibocsátás idén 0,4 százalékkal csökkenhet, miután tavaly még 1,2 százalékkal emelkedett. Az emberi tevékenység teljes szén-dioxid-kibocsátása azonban a földhasználatból származó mennyiséggel együtt tovább nőhet.
Az előzetes becslés 43,8 milliárd tonnát jelez erre az évre. Ez 500 millió tonnával, vagyis 1,15 százalékkal több a tavalyi 43,3 milliárd tonnánál.
Ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, 2100-ig akár 2,6 Celsius-fokos lehet az emberi tevékenység okozta felmelegedés. A mostani legambiciózusabb kibocsátáscsökkentési vállalások teljesülése esetén is körülbelül 2 fokos emelkedéssel számolnak. A globális felmelegedés mértéke tavaly már elérte az 1,37 Celsius-fokot.
Forrás: HVG
