Az olcsóbb, kalóriadús ételek hamar eltelítenek, ám ettől még nem feltétlenül táplálnak megfelelően. Szűk családi költségvetésnél ez könnyen mindennapos csapdává válhat: van étel az asztalon, de annak összetétele hosszabb távon tápanyaghiányhoz, sőt túlsúlyhoz is vezethet.
Az UNICEF Magyarország az Indexnek arról beszélt, hogy ez Magyarországon is sok családot érint. A szervezet szerint a gyerekek egészséges fejlődéséhez a kalória mennyisége mellett az étrend minősége is meghatározó.
„Magyarországon is sok családnak kihívást jelent az, hogy egészséges ételek kerüljenek az asztalra” – közölte a szervezet az Index november 5-i cikkében.
## A nélkülözés nyoma éveken át megmaradhat
Az alultápláltság nem mindig látványos, és nem kizárólag az éhezést jelenti. Egy egyoldalú étrend akkor is árthat, ha a gyerek naponta többször eszik. A korai tápanyaghiány visszavetheti a testi fejlődést és a tanulási képességeket, következményei pedig a későbbi életkilátásokat is ronthatják.
A WHO, az UNICEF és a Világbank közös, 2024-re vonatkozó becslése szerint 150,2 millió öt év alatti gyereknél mutatkozott az életkorához képest növekedésbeli elmaradás. További 42,8 millió kisgyerek testsúlya volt túl alacsony a testmagasságához mérten, közülük 12,2 millióan a probléma súlyos formájával éltek.
A legkisebbek étrendje világszerte különösen szegényes lehet. A 2026-os globális élelmezési jelentés szerint a 6–23 hónapos gyerekeknek mindössze 30,8 százaléka fogyaszt minimálisan megfelelően változatos ételeket.
## Milliók nem érik meg az ötödik születésnapjukat
Az Index által ismertetett, 2026-ban közzétett ENSZ-becslés alapján 2024-ben 4,9 millió gyerek halt meg ötéves kora előtt. Közülük 2,3 millióan újszülöttek voltak. A WHO szerint a halálesetek többségét ismert módszerekkel és megfelelő egészségügyi ellátással meg lehetett volna előzni.
Az első élethetekben a koraszülöttség és a szülés körüli szövődmények jelentik a legnagyobb veszélyek egyikét. Később a malária, a hasmenéses betegségek és a tüdőgyulladás is sok gyerek életét követeli. A túlélés esélyét a biztonságos szülészeti és újszülöttellátás, a megfelelő táplálás, a tiszta víz, az oltások és az időben elérhető kezelés együtt alakítja.
Az elmúlt évtizedekben jelentős javulás történt: 2000 óta több mint felére csökkent az ötéves koruk előtt meghalt gyerekek száma. A csökkenés üteme azonban 2015 óta több mint 60 százalékkal lassult.
## Ugyanazokat a gyerekeket több válság is eléri
A gyermekkori nélkülözés okait nem lehet egymástól élesen elválasztani. A háború tönkreteheti az egészségügyi és vízellátó rendszereket, megszakíthatja az oktatást és elveheti a család jövedelmét. Az aszály megdrágíthatja az élelmiszert, az árvíz beszennyezheti az ivóvizet, a hőség pedig különösen megterhelheti a gyerekek szervezetét.
Az UNICEF gyermekszegénységi jelentésének becslése alapján az alacsony és közepes jövedelmű országokban 417 millió gyerek szenved súlyos hiányt legalább két alapvető területen. Ezek közé tartozik az egészségügyi ellátás, az oktatás, a lakhatás, a táplálkozás, az ivóvíz és a megfelelő higiéné. A jelentés 412 millióra teszi a szélsőséges jövedelmi szegénységben élő gyerekek számát.
A klímaváltozás még szélesebb kört érint. Az UNICEF 2026-os klímakockázati jelentése szerint 1,1 milliárd gyerek van kitéve legalább három, egymással átfedő éghajlati veszélynek, például hőhullámnak, aszálynak vagy árvíznek. 2025-ben több mint 171 millió diák tanulását zavarták meg időjárási események.
Az UNICEF álláspontja szerint a gyermektáplálásra fordított pénz az egyik leghatékonyabb társadalmi befektetés. Ehhez olyan ellátórendszerekre van szükség, amelyek már a legkorábbi életévekben hozzáférhetővé teszik a biztonságos, tápláló és megfizethető élelmiszert. A szervezet a korai táplálkozási segítség mellett működő alapellátást, kiszámítható családi támogatást, biztonságos iskolákat és válsághelyzetben is elérhető szolgáltatásokat sürget.
Forrás: Index
