Az Országgyűlés elé október 31-én benyújtott költségvetési javaslatban 4094 milliárdról mintegy 4604 milliárd forintra nőnének az egészségügyi kiadások – írta a Világgazdaság. Ez több mint 12 százalékos emelést jelentene.
A terv számai első pillantásra nagy fejlesztési hullámot sejtetnek, a részletek azonban józanabb képet mutatnak. A többlet közel háromnegyede négy meglévő területre jutna: bérekre, nagy értékű kórházi gyógyszerekre, a kórházak működésére és gyógyszertámogatásra.
A béremelésre közel 192 milliárd, a nagy értékű kórházi gyógyszerek finanszírozására további 95 milliárd forintot terveznek. A kórházak működési kerete 51,3 milliárddal, a gyógyszertámogatásé pedig 38 milliárddal emelkedne. Ez együtt nagyjából 376 milliárd forint, vagyis a teljes többlet körülbelül 74 százaléka.
Előbb stabilizálni kell a rendszert
A tervezet súlypontja így inkább a jelenlegi ellátás fenntartása, mint egy teljesen új rendszer felépítése. A bérek és a gyógyszer-finanszírozás rendezése alapot adhat más változtatásokhoz, de a pluszpénz önmagában nem szünteti meg a régóta visszatérő működési gondokat.
Az egyik legnagyobb próba a kórházak adóssága lesz. A kormány a finanszírozás átalakításával és egy biztonsági tartalékkal próbálná megszakítani az adósságok újratermelődését. A Világgazdaság értékelése alapján a siker egyik mércéje az lehet, hogy 2027 végére csökken-e az intézmények tartozása, és kiszámíthatóbbá válik-e a gazdálkodásuk.
A béremelési terv mintegy 123 ezer egészségügyi dolgozót érintene. A kormány tájékoztatása alapján a szakdolgozók átlagosan 15 százalékos keresetnövekedésre számíthatnak. A lap ugyanakkor arról is írt, hogy az emelés mértéke elégedetlenséget váltott ki a szakdolgozók egy részében.
A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint több pénzre valóban szükség van, de ez még nem elég. A szervezet a bérek értékállóságának biztosítását, a pályakezdő orvosok bérkorrekcióját és az ügyeleti díjak rendezését is szorgalmazza.
Több pénz jutna a háziorvosokra
A mindennapi betegellátásban a háziorvosi rendszer megerősítése hozhat közvetlenebb változást. Erre 35,4 milliárd forintot irányoz elő a javaslat. A praxisok betegenkénti díja 43 százalékkal emelkedne, a fiatal háziorvosok elhelyezkedését pedig 50 százalékkal magasabb bértámogatással ösztönöznék. A tartósan üres praxisokra további 500 millió forintos keret jutna.
A jól működő alapellátás a krónikus betegek rendszeres követésében is szerepet játszik. Ha az állapotromlást időben észlelik, ritkábban lehet szükség sürgősségi vagy kórházi ellátásra. Az erzsébetvárosi betegek is elsősorban itt, a rendelőkben érzékelhetnék, hogy hozott-e változást a többletforrás.
A várakozási idő mutathatja meg az eredményt
A várólisták rövidítésére 18,9 milliárd forintot különítettek el. A program első szakasza októberben indult, elsősorban a csípő- és térdprotézis-műtétekre összpontosítva. Az eredmény a várakozási idő, a listáról lekerülő betegek és az elvégzett műtétek számában válhat láthatóvá.
Csaknem 20 milliárd forint jutna a CT- és MR-eszközpark fejlesztésére is. Egy új berendezés azonban csak akkor növeli a vizsgálatok számát, ha van hozzá elegendő szakember, működési idő, radiológiai kapacitás és karbantartás. A betegek szempontjából ezért az számít majd, rövidebb lesz-e az út az időpontkéréstől a diagnózisig, majd a kezelésig.
A 2027-es költségvetés tervezete több pénzt adna az egészségügynek, de a számok valódi súlyát a rendelőkben és a kórházakban lehet majd lemérni: az üres praxisok, a várólisták, a diagnosztikai időpontok és az intézményi adósságok alakulásán.
Forrás: Világgazdaság
