Egy intenzív osztályon dolgozó szakápoló 45 ezer forintos emelést kaphat, miközben egy képesítés nélküli kisegítő bére több mint 60 százalékkal nőhet. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatására hivatkozva ezzel a példával érzékeltette, miért tartanak sokan az új bértábla belső aránytalanságaitól.
A két dolgozó fizetése között így mindössze 100 ezer forint lehet a különbség. „Ez a bérrendszer-összecsúszás egyáltalán nem motiváló” – mondta Balogh Zoltán a Világgazdaság november 10-i cikkében.
A kamara nem magát a béremelést vitatja. Elnöke örömtelinek nevezte, hogy több mint két és fél év után ismét nőhetnek a szakdolgozói bérek. A kérdés szerinte az, hogy az új rendszer megfelelően elismeri-e a végzettséget, a szakmai felelősséget, a tapasztalatot és a megterhelő munkarendet.
## Csaknem 192 milliárd forint jutna a bérrendezésre
Az egészségügynek bejelentett 510 milliárd forintos többletforrásból csaknem 192 milliárd forintot fordítanának a szakdolgozók béremelésére. A tervezet 123 500 munkavállalót érinthet.
A szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkedhetnek. A minisztérium számításai alapján a személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt az átlagos nettó jövedelemnövekedés 17 százalék lehet. A tárca közlése alapján minden érintett legalább 7,5 százalékos alapbéremelést kapna.
A változás az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-ellátás szakdolgozóira terjedne ki. Az intézmények működését biztosító műszaki szakemberek, szerelők, adminisztrátorok és informatikusok szintén az érintettek között vannak.
Az emelés mértékét a jelenlegi alapbér, a munkakörhöz szükséges végzettség és az elismert szakmai gyakorlat alapján határoznák meg. A korábbi bérsávok alsó részén keresők 30–35 százalékos, egyes esetekben ennél nagyobb növekedést is kaphatnak.
A minisztérium példái között szerepel egy 40 éve dolgozó segédápoló, akinek bruttó alapbére 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet. Ez 67,3 százalékos növekedés. Egy belgyógyászati osztály tízéves gyakorlattal rendelkező ápolójának alapbére 500 ezer forintról 626 600 forintra nőhet, míg egy 32 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász 900 ezer forint helyett 1 millió 61 500 forintos bruttó alapbért kaphat.
## Több évre előre látható pályát kér a kamara
A MESZK szerint a legmagasabban képzett szakdolgozók – köztük az egyetemi végzettségű, MSc diplomás vagy PhD-fokozattal rendelkező munkatársak – fizetését az egészségügyi tevékenységet végző, nem orvosi diplomások bértáblájához kellene igazítani. A kamara a folyamatos munkarendben dolgozók nagyobb anyagi elismerését is szükségesnek tartja.
Külön figyelmet kér az E fizetési osztályba sorolt szakdolgozóknak, akik a szakdolgozói társadalom meghatározó részét alkotják. A szervezet a többletjuttatások elosztásához is szakmai javaslatokat készítene.
A minisztérium november 6-án ismertette a 2027-es tervezetet a szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetekkel. Balogh Zoltán szerint ez tájékoztató volt, nem érdemi szakértői egyeztetés. A MESZK ezért a mostani bértáblát kiindulópontnak tekinti, és a szabályok elfogadása előtt további tárgyalásokat kér.
A kamara legalább három évre előretekintő bérkoncepciót szeretne, amely az egészségügyi ágazat valamennyi szereplőjére kiterjed, és átlátható szakmai, valamint anyagi előmenetelt kínál.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter álláspontja szerint a tervezet kiszámíthatóbbá tenné a szakmai előmenetelt, és nagyobb súlyt adna a végzettségnek, illetve a munkában eltöltött időnek. A kormány ezzel vonzóbbá tenné az egészségügyi pályát a fiatalok számára, a tapasztalt dolgozókat pedig hosszabb ideig tartaná az ágazatban. A bérrendezés a Hugonnai Vilma Egészségügyi Program része.
Forrás: Világgazdaság
