Az Oktogont ma nehéz volna elképzelni az Andrássy út, a Nagykörút és a körúti villamosok nélkül. Pedig amikor 1870-ben döntés született egy tér kialakításáról, Terézvárosnak ez a része még ipari vidék volt. Gyárak és üzemek működtek errefelé, a korabeli utcanevek között pedig ott találjuk a Vas, a Szeg, a Kőműves és a Gyár utcát.
A változást az a párizsi mintájú sugárút indította el, amelyet a tervezés idején egyszerűen Sugár útnak neveztek. Ma Andrássy útként ismerjük, az Oktogon pedig szinte elválaszthatatlan tőle.
## Egy gödör helyén rajzolták meg a teret
A leendő tér helyén nem kellett házsorokat lebontani. Egy méretes gödör terült el ott, amelyet főként mész tárolására, korábban pedig zöldségtermesztésre is használtak. Ezt töltötték fel 1872-ben.
A nyolcszögletű tér tervét Szkalnitzky Antal és Koch Henrik készítette. Négy oldalát nyitva hagyták az utaknak, a másik négy oldalra épületeket terveztek. A geometriai forma adta a tér nevét is: az oktogon szó nyolcszöget jelent.
A paloták építésébe magánbefektetőket is bevontak. Ösztönzésként 15 év teljes, majd további 15 év részleges adókedvezményt kínáltak nekik. Az 1873-ban kezdődő gazdasági válság azonban megtörte a lendületet, és a befektetők 1876-ra kiszálltak. A négy saroképület addigra már elkészült.
Az 1875-re felépült paloták emeletein lakások voltak, alattuk pedig üzletek nyíltak. A korabeli kínálat jól mutatja, milyen gyorsan városiasodott a környék: működött itt cukrászda, varrógép- és kerékpárbolt, cselédközvetítő és több kávéház.
## Villamos, földalatti és távolsági busz
Az Oktogon jelentőségét a közlekedés növelte meg igazán. Az 1887 novemberének végén elindított első, kísérleti budapesti villamosvonal a Nyugati pályaudvar és a Király utca között járt, útba ejtve az akkori Nyolcszög teret.
A kisföldalattit 1896 májusában adták át. Ugyanebben az évben, augusztus 31-én elkészült a Nagykörút is. A körúti villamoshálózat fokozatosan fejlődött, és 1959-re alakult ki a forrásban bemutatott jelenlegi állapota.
Az Oktogon egy időben a Budapestről induló hosszabb utazások kezdőpontja is volt. 1927 és 1949 között innen indultak a távolsági autóbuszok, amelyek végállomását később az Erzsébet térre vitték át.
A tér neve közben együtt változott a várossal. A Nyolcszög térből 1920-ban Oktogon lett, 1936-ban Mussolini térre nevezték át. 1945-ben ismét az Oktogon nevet viselte, de 1950-től a rendszerváltásig November 7. térként szerepelt a térképeken. Régi nevét 1990-ben kapta vissza.
## Kávéházak és nagyvárosi találkozások
A közlekedési csomópontból hamar társasági központ lett. Az egyik legismertebb hely az Abbázia volt, amely 1992-ben zárt be végleg. A Menton 1905-ben nyílt meg, a két világháború között pedig a zsidó értelmiség egyik fő találkozóhelyének számított. Épületében 1945 és 1950 között kabaré működött, majd egy IBUSZ-iroda foglalta el a helyét.
A Nicoletti, később Kovács néven működő kávéházba főleg művészek jártak. Egyik néven sem tudott tartósan fennmaradni, a helyén viszont 1934-ben megnyílt a Savoy, a korszak egyik ismert mulatója. A második világháború után ismét kávéház lett belőle, később önkiszolgáló étteremmé alakult, ma pedig egy amerikai gyorsétteremlánc üzlete működik ott.
Az Oktogon nyitott, forgalmas fekvése a nagy tömegmegmozdulásoknak is teret adott. Temetési és díszmenetek, szervezett és spontán tüntetések, augusztus 20-i körmenetek, május 1-jei felvonulások és sportolói menetek egyaránt áthaladtak rajta.
Forrás: We Love Budapest
