A heti bevásárlásnál egyelőre nem rajzolódik ki általános drágulási hullám, de néhány gyakran vásárolt élelmiszer ára már emelkedett. Közben az üzemanyagok októberi drágulása az országos inflációt is felfelé mozdította.
A Világgazdaság által ismertetett KSH-adatok alapján októberben 2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Szeptemberhez képest 0,4 százalékos emelkedést mértek. Az éves mutató szeptemberben még 1,6 százalék volt.
A Pénzügyminisztérium nem változtatott érdemben az idei éves átlagos inflációra adott előrejelzésén. Kármán András pénzügyminiszter úgy értékelte, hogy a magyar adat uniós összehasonlításban továbbra is kedvező, az októberi gyorsulást pedig főként külső energiapiaci folyamatok okozták.
## Vegyes kép az élelmiszerboltokban
Az élelmiszerek októberben átlagosan 1,1 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem számítjuk bele, az éves árcsökkenés 4,1 százalék volt. Szeptemberhez képest ugyanakkor már 0,2 százalékos drágulást mutattak az adatok.
Az egyes termékek között nagyok a különbségek. A burgonya ára egyetlen hónap alatt 1,9 százalékkal nőtt, éves összevetésben pedig 14 százalékos volt az emelkedés. A tojás szeptemberhez képest 1,6, a friss zöldségek 1,2 százalékkal drágultak. Az étolajért 6,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
Az aszály teljes hatása még nem feltétlenül látszik a bolti címkéken. A terméskiesés és a drágább takarmány később is beépülhet az árakba, miközben a feldolgozóipar költségei is emelkedhetnek. A takarmányárak változása idővel a húsoknál, a tejtermékeknél és a tojásnál is érezhetővé válhat.
Hogy ebből mennyit tapasztalnak majd a vásárlók, azt a nemzetközi terményárak, az import és az üzletek közötti verseny is alakítja. A Világgazdaság által idézett szakértők arra is számítanak, hogy a korábbi forinterősödés árcsökkentő hatása fokozatosan kifuthat.
## Adóemelés és árrésstop
Novemberben emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója. A vásárlói ár attól függően változhat, hogy a gyártók és a kereskedők a többletteher mekkora részét terhelik tovább a fogyasztókra.
A szeszes italokat és dohányárukat együtt kezelő termékcsoport októberben 3,2 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál. Ebben még nem jelenhetett meg a novemberi adóváltozás. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint az adóemelés, a kedvezőtlenebb összehasonlítási alap és az élelmiszerárak lassú növekedése egyaránt emelheti az év végi inflációt. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza néhány tized százalékpontos hatással számol, amely fokozatosan épülhet be az árakba.
A másik nyitott kérdés az élelmiszerekre és drogériai termékekre bevezetett árrésstop sorsa. A Világgazdaság cikke szerint a Tisza-kormány október végén benyújtotta a korlátozások megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. A kormány az inflációs folyamatok normalizálódásával és a forint erősödésével indokolta a tervezett lépést.
A szabályozás kivezetése önmagában nem jelenti azt, hogy minden érintett áru azonnal drágább lesz. Megszűnne viszont az a korlát, amely eddig közvetlenül fékezte az áremelést.
A lehetséges következmények megítélése nem egységes. Horthay Olivér szerint a változás újabb drágulást hozhat, és növelheti a nagy kereskedelmi láncok alkuerejét. Kozák Tamás helyettes államtitkár ezzel szemben úgy véli, hogy a kivezetés élénkítheti a versenyt, több teret adhat az akcióknak, és hosszabb távon a fogyasztóknak is kedvezhet. Regős Gábor szerint az inflációra gyakorolt pontos hatás nehezen jelezhető előre, az új árszint pedig fokozatosan alakulhat ki.
Az alapvető élelmiszerek esetleges drágulása erősebben terhelheti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, amelyek kiadásaiban ezek a termékek nagyobb arányt képviselnek.
## Az ING gyorsulást vár 2027-re
Az ING elemzői, Virovácz Péter és Homolya Zoltán szerint az infláció az év végére elérheti a 3 százalékot, 2027 júliusában pedig megközelítheti a 4 százalékot. A bank 2026 egészére 1,9 százalékos, 2027-re 3,4 százalékos átlagos inflációt vár.
Az elemzés jelenleg nem lát általános átárazási hullámot. A vállalatok a korábbiaknál visszafogottabban adják tovább költségeik növekedését a vásárlóknak, ez azonban 2027 elején változhat.
Sok cég az év végén vagy a következő év elején újítja meg energiaellátási szerződését. A magasabb gáz- és villamosenergia-árak így késleltetve kerülhetnek be a termelési költségekbe. Ha ezzel egy időben az aszály hatása és az árréskorlátozás megszűnése is megjelenik az árakban, a drágulás több irányból érheti el a bolti kasszákat.
Forrás: Világgazdaság
