A fővárosi költségvetésben most nem apró korrekcióról van szó. Budapest egész évre 534 milliárd forint kiadással számolt, az állami átutalás pedig ennek több mint az ötöde. A 120 milliárd forint ugyanakkor csak részben marad a városnál: október 15-ig 91 milliárdot szolidaritási adóként kell befizetnie.
A kormány és a főváros képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában jutottak egyezségre. A HVG azt írta, hogy ekkor kereken két hét választotta el Budapestet a fizetésképtelenségtől. A város a lap szerint az adót sem tudta volna átutalni, és a november első napjaiban esedékes bérekre sem maradt volna elég pénz.
## Nagy összeg, szűk mozgástér
A 120 milliárdos átutalás első pillantásra jelentős segítségnek látszik, ám a szolidaritási adó gyors befizetése rögtön szűkíti a főváros pénzügyi mozgásterét. A megállapodás így elsősorban a közvetlen fizetési válság elkerülését szolgálja.
A HVG elemzése szerint a Főpolgármesteri Hivatalban korábban abból indultak ki, hogy az Orbán-kormány végül valamilyen módon megakadályozza Budapest fizetésképtelenségét. A lap úgy értékeli, hogy a főváros a Tisza-kormány idején minden korábbinál közelebb jutott a köznapi értelemben vett csődhöz.
## Politikai alku a város pénzéről
Az írás Karácsony Gergelyt kiszolgáltatott helyzetben lévő tárgyalófélként mutatja be. Vitézy Dávid szerepét ezzel szemben politikai sikerként értékeli, és úgy látja, hogy a közlekedési és beruházási miniszter elképzelései érvényesültek az alkuban.
A megállapodás túlmutathat a közvetlen pénzügyi segítségen. A HVG elemzése szerint Budapest és az agglomeráció működésének összehangolása is szorosabbá válhat, amiből a fővárosban és a városkörnyéken élők egyaránt profitálhatnak.
Erzsébetváros lakói számára is ez a fővárosi léptékű rész a meghatározó: az egyezség Budapest fizetőképességéről, valamint a város és környéke közötti együttműködésről szól. Az azonnali pénzügyi tétel október 15-én válik kézzelfoghatóvá, amikor a fővárosnak be kell fizetnie a 91 milliárd forintos szolidaritási adót.
Source: HVG
