A konferencia résztvevői előre beküldött kérdésekkel fordulhattak Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárhoz. A szakma hétköznapi gondjai gyorsan kirajzolták a rendszer legsúlyosabb hiányait: kevés a nevelőszülő, nincs elég speciális férőhely, és az ország több részén gyermekpszichiáter sem dolgozik.
Az SOS Gyermekfalvak öt éve hozta létre az állami gondoskodásban élő gyerekek napját. Az idei konferenciáról az Index október 7-én, szerdán közölt tudósítást.
## Nyolc megye szakember nélkül
Az egyik legsúlyosabb adat szerint nyolc megyében egyáltalán nincs gyermekpszichiáter. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik gyógyszeres kezelést kapnak.
Gyurkó Szilvia túlgyógyszerezésről beszélt, és felvetette, hogy egyes esetekben a gyógyszer nem valódi terápiát, hanem tüneti vagy kényelmi megoldást jelenthet. A helyzet javítását az egyetemi hallgatók korai támogatásában, valamint a telemedicina és az informatikai rendszerek fejlesztésében látja. Ezekkel távolról is folyamatosabban ellenőrizhetnék a gyógyszeres kezeléseket.
A speciális szükségletű gyerekek ellátására első körben 9,5 milliárd forintos krízisintervenciós alapot kértek. Az államtitkár közlése alapján a pénz folyósítása már megkezdődött. Az összeg egy részéből új lakásotthoni szolgáltatásokat és kísérleti programokat indítanának.
## Nem elég, ha valahol van egy szabad ágy
A nevelőszülői rendszerben sincs minden családra alkalmazható, ideális gyermeklétszám – mondta Gyurkó Szilvia. Sokat számít, milyen támogatást kap a nevelőszülő, és milyen kiegészítő szolgáltatásokhoz fér hozzá.
„Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy oda helyezzük a gyermeket, ahol épp hely van” – fogalmazott. Az államtitkár szerint olyan elhelyezést kell keresni, amely a gyerek egyéni szükségleteire is válaszol.
Az alkalmassági vizsgálatok egyszerűsítéséhez törvénymódosítást terveznek. A javaslatok még az idén a parlament elé kerülhetnek. Kevesebb adminisztrációt, az egyedi helyzetek gyorsabb mérlegelését és a nevelőszülői hálózatok közötti könnyebb váltást szeretnének elérni.
## Az alapellátásig érnek a gondok
A konferencián a családsegítő és gyermekjóléti intézmények összeolvadásának következményeiről is beszéltek. A résztvevők szerint a szakemberhiányhoz korábbi rossz vagy elmaradt döntések is hozzájárultak. Ennek egyik tünete, hogy csecsemők maradnak kórházban, mert nincs hová vinni őket.
A jelenlegi szerkezetet Gyurkó Szilvia nem tartja fenntarthatónak. Az egyeztetés alatt álló finanszírozási modell rugalmasabb nevelőszülői hálózatot és krízisellátást teremtene, külön segítséggel a sajátos nevelési igényű, kettős vagy speciális szükségletű gyerekeknek.
A konferencián megszólaló szakemberek az önállóbb gyermekvédelmi folyamatok, az erősebb alapellátás és a megelőzés mellett érveltek. Álláspontjuk szerint az uniós források jelentős részét is megelőző programokra kellene fordítani.
Source: Index
