Egy gyermek szólhat egyszer, majd újra és újra. A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon történetét feltáró vizsgálat egyik központi kérdése az volt, hogyan veszhettek el ezek a jelzések a rendőrség, a fenntartó és a gyermekvédelmi intézményrendszer útvesztőiben.
A 2005 és 2025 közötti jogsértéseket feldolgozó jelentést október 8-án mutatta be Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár és Magyar Péter miniszterelnök – írta a 444. A dokumentum 108 oldalon foglalja össze az intézmény történetét, az ott élő gyermekek helyzetét és azokat a körülményeket, amelyek között a visszaélések hosszú ideig rejtve maradhattak.
## A jelzésektől a válaszig
A bicskei ügy 2016-ban vált széles körben ismertté. Ekkor került nyilvánosságra, hogy az intézmény igazgatója éveken át szexuálisan bántalmazott ott élő gyermekeket, noha korábban is érkeztek jelzések.
Az ügy 2024-ben ismét a közélet középpontjába került. A 444 akkor írta meg, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott az igazgató egyik segítőjének. A kegyelmi ügy nyomán újra előtérbe került a politikai és intézményi felelősség kérdése.
A mostani jelentés készítői hatósági, fenntartói és intézményi dokumentumokat, sajtóanyagokat és interjúkat vetettek össze. Az áldozatokkal nem készítettek interjút. A munkát az is nehezítette, hogy egyes iratok hiányosan vagy késve érkeztek meg.
Gyurkó Szilvia a bemutatón úgy fogalmazott: „Egyetlen elkövető sem tudja egyedül kijátszani a rendszert.” A dokumentum gondolatmenete is erre épül. Egy bántalmazó felelősségre vonása szükséges, de nem oldja meg a gyermekvédelem működési zavarait.
A jelentés a szakember- és kapacitáshiányt, a széttagolt intézményrendszert, a gyermekek szavának háttérbe szorítását és a független ellenőrzés hiányát nevezi meg a súlyos problémák között. Kitér arra is, hogy az intézetben élő gyermekeket érő megbélyegzés tovább csökkentheti annak esélyét, hogy a panaszaikat komolyan vegyék.
## A vizsgálat sem működött zökkenőmentesen
A Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkársága maga is bírálta a jelentés elkészítésének körülményeit. A vizsgálat vezetését a kormányhatározat a belügyminiszterhez és az igazságügyi miniszterhez rendelte, a szociális tárca pedig formális felhatalmazás nélkül, szakmai egyeztetéseken kapcsolódott be.
Az államtitkárság értékelése alapján ez rugalmasabbá tette a munkát, de bizonytalanná vált a tárcák közötti információcsere és a feladatok ütemezése. A minisztérium azt javasolja, hogy a későbbi vizsgálatoknál már a kormányhatározat pontosan nevezze meg a résztvevőket, a szerepüket és az adatmegosztás szabályait.
A jelentés több szerkezeti változtatást ajánl. Ezek között szerepel a gyámság átalakítása, a gyermekközpontú döntések erősítése, a vezetői hatalom ellenőrzése, a működési feltételek javítása és a traumát átélt emberekre érzékenyebb médiagyakorlat.
## Segítség az érintettek jelenlegi életéhez
A vizsgálat során a készítők arra jutottak, hogy a 2020-as kártérítési megállapodások módja további sérelmet okozhatott az érintetteknek. Kilenc ember összesen 154 millió forintot kapott peren kívüli egyezséggel, a megállapodás részeként pedig titoktartást vállaltak.
Az új Jóvátételi Alapot egymilliárd forintos kerettel, egyelőre kísérleti programként indítják el. Nem készpénzt fizetne, hanem az érintettek mostani szükségleteihez igazodó szolgáltatásokat adna. A segítség formáját az igénylő szakemberrel együtt határozhatja meg.
Pszichológiai vagy pszichiátriai ellátás, egészségügyi és rehabilitációs segítség, jogi támogatás, lakhatási hozzájárulás, valamint a tanulás vagy a munkába való visszatérés támogatása is kérhető lehet.
A tervek szerint január 1-jén nyílik meg a jelentkezési felület. Olyan nagykorúak pályázhatnak, akik 1997. november 1-je után legalább egy napot bentlakásos gyermekvédelmi elhelyezésben vagy javítóintézetben töltöttek, és nyilatkozatuk alapján ott bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte őket.
Source: 444
