Másfél–két méter: Békés vármegye több mérési pontján ennyivel maradt el nyáron a talajvíz szintje az 1991 és 2020 közötti átlagtól. Akadt olyan hely is, ahol még nagyobb különbséget mértek. A felszín alatt húzódó vízhiány kevésbé látványos, mint egy kiszáradt föld, de ugyanannak a folyamatnak a része.
A Világgazdaság a Meteorológiai Világszervezet, vagyis a WMO globális vízkészletekről szóló jelentését ismertette. A dokumentum a 2025-ös adatokat vizsgálta, és rendkívül alacsony talajvízszintet mutatott Közép- és Kelet-Európában.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a jelentés alapján azt írta, hogy az egész világon ebben a térségben, azon belül Magyarországon látszik a legaggasztóbbnak a helyzet.
## A megszokottnál mélyebben
A magyar talajvíz már korábban is az 1991–2020-as referenciaszint alatt állt, 2025-ben pedig tovább romlott a helyzet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság térképén az aktuális mérések mellett a korábbi adatok is követhetők.
A forrás nem közöl erzsébetvárosi vagy budapesti mérési eredményt. A bemutatott adatok országos, illetve alföldi folyamatokat írnak le, így ezekből nem lehet a VII. kerület talajvízszintjére következtetni.
## Másképp érkezik az eső
Magyarország éves csapadékmennyisége 1901 és 2025 között jelentősen ingadozott. A legszárazabb és a legcsapadékosabb év között két és félszeres különbség volt, a hosszú távú trend ugyanakkor csak enyhe csökkenést mutatott. A vizsgált időszak elejére jellemző mintegy 627 milliméter 2025-re 596 milliméterre mérséklődött.
Nem csak a mennyiség változott. Csökkent a csapadékos napok száma, miközben gyakoribbak lettek a rövid idő alatt lezúduló nagy esők. Ezek vize nagyobb arányban folyik el, ezért nem feltétlenül tölti vissza a hiányzó készleteket, ráadásul eróziót, belvizet és helyi károkat okozhat.
A melegedés tovább fokozza a párolgást és gyorsítja a talaj kiszáradását. A KSH klímaindikátorai alapján az 1991–2020-as évek magyarországi középhőmérséklete 10,8 Celsius-fok volt. Ezt a szintet 2012 óta minden év meghaladta; 2024-ben 2,16, 2025-ben pedig 1 Celsius-fokkal.
## Százmilliárdokban mérik a kárt
Az idei aszály legsúlyosabb hatásai az Alföld mezőgazdaságában jelentkeztek. A Magosz által közölt adatok alapján az aszálykárral bejelentett terület már meghaladta az 1,5 millió hektárt, mintegy 100 ezer hektárral túllépve a 2022-es értéket. Fagykárt további 65 ezer hektárra jelentettek.
Az agrártárca 600–800 milliárd forintra becsüli a növénytermesztés veszteségét. Ez az összeg megközelíti a magyar GDP egy százalékát. A KSH már a gazdasági teljesítményben is kimutatta a visszaesést: a mezőgazdaság hozzáadott értéke 2026 második negyedévében 12,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Source: Világgazdaság
