Két nap, három európai parlamenti képviselő és több budapesti tárgyalás: Daniel Freund, Jean-Marc Germain és Moritz Körner azért érkezett a fővárosba, hogy felmérje a magyar jogállamisági és korrupcióellenes változásokat.
A küldöttség civil szervezetekkel, üzleti szereplőkkel és az Integritási Hatóság képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz. A magyar kormány vezetőivel nem találkoztak.
A látogatás hátterében az Európai Bizottság szeptember 23-i javaslata áll. A testület 4,2 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott kohéziós támogatás felszabadítását kezdeményezte, és helyreállítaná Magyarország teljes hozzáférését az Erasmus+ és a Horizon Europe programhoz.
## Az elfogadott törvény még nem gyakorlat
Daniel Freund szerint a magyar kormány reformjai nagyrészt teljesítik a Bizottság feltételeit. Az EP-képviselők mégsem tekintik lezártnak az ügyet: arra kíváncsiak, hogy az új szabályok a mindennapi intézményi működésben is érvényesülnek-e.
Ez különösen a közbeszerzési, összeférhetetlenségi és korrupcióellenes változtatásoknál kérdés. A küldöttség a független intézmények tényleges mozgásterét is mérlegelte.
Moritz Körner „korrupcióellenes maratonként” írta le a magyar jogalkotás tempóját. Úgy fogalmazott, a jogállamiságot könnyebb lebontani, mint helyreállítani.
A Bizottság értékelése és a három EP-képviselő álláspontja ezért nem teljesen azonos. A Bizottság kész továbblépni, a küldöttség tagjai viszont előbb azt látnák, hogy a törvényi változások nem maradnak papíron.
## Két pénzügyi pálya
A 4,2 milliárd eurós kohéziós csomagról még a tagállamokat képviselő Tanácsnak kell döntenie. A javaslat önmagában nem indítja el a kifizetést, a korlátozások a döntésig érvényben maradnak.
Ettől külön fut a helyreállítási alap ügye. A Tanács júliusban jóváhagyta a módosított magyar tervet, amely mintegy 10 milliárd euró támogatást és kedvezményes hitelt tartalmaz. Magyarország szeptember 30-ig beadta a végső kifizetési kérelmeit, most az Európai Bizottság vizsgálja, mekkora összeg utalható át.
Közben más források továbbra is zárolva maradhatnak. A Népszava cikke szerint mintegy 2,7 milliárd eurót az uniós Alapjogi Charta feltételeinek hiánya, további mintegy 800 millió eurót más tematikus követelmények miatt tartanak vissza.
Daniel Freund október 5-én Strasbourgban arról beszélt, hogy Magyarország a menedékjog és az LMBTQI-közösség jogainak védelme terén még nem hajtotta végre teljesen az Európai Unió Bíróságának ítéleteit. Emiatt korainak tartaná a 2018-ban megindított, hetes cikk szerinti eljárás lezárását.
Változást hozott ugyanakkor Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez. Az Európai Bizottság július 10-én hivatalosan is megerősítette a részvételt, a döntés augusztusban lépett hatályba. A magyarországi működés teljes kiépítése még tart.
## Mit lehet ebből látni Erzsébetvárosban?
A Népszava nem közölt adatot arról, hogy a szóban forgó összegekből jutna-e közvetlenül Erzsébetvárosnak, és kerületi programot sem nevezett meg. A döntések egyelőre országos szinten, az uniós intézmények és a magyar kormány között zajlanak.
A következő lépés két külön eljárásban születhet meg: a Tanács a 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatásról dönt, az Európai Bizottság pedig a magyar helyreállítási alap kifizetési kérelmét értékeli. Az Európai Parlament október végére újabb budapesti monitoringlátogatást tervez.
Source: Népszava
