A várost a legtöbbször intuitív módon használjuk ezért az, hogy mit érzünk „nagyon közelinek”, és mit érzékelünk egy kicsit „távolabbinak” nem kizárólag az effektív megteendő távolságon múlik.

Meglepve hallgatom a döntéshozókat, amikor a rakpartok gyalogos-, és kerékpáros fejlesztése kapcsán olykor külön említést tesznek a terézvárosi és az erzsébetvárosi lakók helyzetéről vagyis arról, hogy a VI.-VII. kerületben rendkívül kevés a zöldterület, és az itt lakók így fontos célcsoportja a fejlesztésnek.

Itt lakóként örülök, hogy a projekt egyik igen sokszor megnevezett célcsoportjába tartozom, de mégis meglep a dolog. Mi tagadás: már sokéve lakom a… Továbbiak